Komáromi János - A hátamon fekszünk

Szememre szelíd szellő
borít fátyolt.
A hátamon fekszem,
nézem egy felhő fodrait.

Köröttem puha neszek
a magasban kék ragyogás,
bőröm mohón issza
a fű hűs illatát.

Társaim csupán
csend, magány, nyugalom.
Elkísértek s most
együtt fekszünk a hátamon.