2016. december 19., hétfő

Éles Attila - néha kell... (központosít


ott, átirat)
Néha kell hogy fájjon!
Ordítani, sírni kell!
Fejjel falnak rohanni,
magamat szikláról levetve,
mélybe zuhanni.
Remélni, hogy elkapsz.
Vagy földbe csapódva,
semmivé lenni.
Porból újra születni,
megtisztulva,
hozzád új utat keresni.
Néha kell sírni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése