2016. október 25., kedd

Szeitz János - A kút


Mély kútba néztem,
a víztükre fekete vak tükör.
Ameddig a fény merész,
leszállni fehér kövek között
a résekben zöld moha borosta.
Alatta sötétbe zárva a múlt,
és a jelen képeit elrejti
a kövek fekete rácsa.
Leszállni rejtekébe: ősi erő
vonz, a tiszta lét vize,
meghagyva a jövőt a kétkedőknek,
és a reménykedőknek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése