2016. augusztus 15., hétfő

Szabó Katalin - Tőled más...


fázom
hideg cseppek gördülnek
a távol
bennem apró ködökbe
borul
valami elszorul

csendem
szent hallgatássá mélyül
rekedt
pillanatok szava végül
elakad
és csak a gondolat marad

csillagaid
ma is csodát ragyognak
hallani
ahogy csilingel a holnap
minden éjjel
mást jelentenek a fények...

Érzem
a szelíd perc áthat
léted
betölti kis szobámat...
már nem fázom -
Te fűtöd világom...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése