2016. augusztus 18., csütörtök

Szabó Katalin - Mint a szél, mikor megérint...

  
...mint a szél, mikor megérint
szelíd hangod körbefon
s erősít, ha lábam meginog
csenddel ölelsz, mikor nagy a zaj
örömmel, ha bánat ül vállamon -
...az életem Tőled változott

Mondd, miért olyan ember az ember?
Miért csügged, pedig Te vagy vele?
Ó, hát miféle szív a szív,
miért fáj bennem a világ és miért sír
a lélek...?
Hisz Te vagy az Élet!

Álszent a gondolat
S vele a mozdulat...
Mit várok másoktól,
ha millió kertemben a gaz?
...ha alszik a táj, s a gyümölcs vad...

De: mint a szél, mikor megérint -
Lényed oly lágyan simogat
s teremt valami csodálatosat....!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése