Az ostromló hullámokba fuldoklik a múlt
szél-csendben születik a biztató jelen
a kínzó fájdalomtól hervadásnak indult
csak eléd kitárt mezítelen lelkem...
Ha bánatot adsz, reményeket is küldj
hogy mindhalálig megmaradj nekem
s majd lemállik lelkemről a kín
ha finom-selyem szavad magadhoz emel.
Hadd simítsalak ajkam melegéhez
hozzád igazodjak az idő fonalán
bújj ide közel riadt szívemhez
ha jöttödet érzi, megnyugsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése